A fűszerpaprika ökológiai igényei

Fényigény

Magyarországi viszonyok között eredményes fűszerpaprika termesztés csak ott folytatható, ahol a napfényes órák száma meghaladja az évi 1500 órát.

Hőigény

A termésérésig tenyészideje alatt 3000°C hőösszeget igényel. Az eredményes termeszthetőséget a késő őszi és a kora tavaszi fagyok veszélyeztetik leginkább. A fűszerpaprika hazánknak azon részein termeszthető biztonságosan, ahol a tenyészidőszak (április-szeptember) középhőmérséklete legalább 17.5°C. Egy termőhely időjárási körülményei kielégítők, ha a május második felében kiültetett állományban július első felében bekövetkezik a virágzás.

A Markov-Haev féle osztályba sorolás (a zöldségnövények hőmérsékleti igényei szerinti osztályozás) alapján 25+/-7°C-os növény. Csírázáskor 30-32°C, szikleveles állapotban 18-20°C, az első kötődések idején szintén 18-20°C a hő-optimum. 10°C alatt egyáltalán nem fejlődik a növény, 35°C felett pedig nem köt.

Vízigény

A fűszerpaprika az étkezési paprikától eltérően nem kifejezetten vízigényes növény. Ennek ellenére öntözés nélkül biztonságos, jó hozamú fűszerpaprika termesztés nem folytatható. A 10 t/ha-os termésátlag szint eléréséhez a kritikus időszakokban - terméskötődés, intenzív termésnövekedés - öntözni kell. A termésérés időszakában a túlzott mennyiségű csapadék az érés folyamatát lassítja.

Vízigényes növény. Szabadföldön általában 600-700 mm vízadag mellett termeszthető eredményesen, ebből a vegetációs időben kb. 300-350 mm a csapadék. Folytonnövő fajtáknál általában 7°C hőösszeg vált ki 1 mm evapotranspirációt (talaj és növény által elpárologtatott vízmennyiség szabadföldön).

Tápanyagigény

Tápanyagigényes. 1 tonna terméshez 13.7 kg/ha nitrogén hatóanyagot, 2.7 kg/ha foszfort és 14.1 kg/ha káliumot igényel.

A növény fejlődésének első, kritikus szakasza a növekedés és a fejlődés első szakaszát jelenti (virágzástól az első kötésű termések 5–8 cm-es nagyságú fejlettségéig tart), július közepe. A legtöbb nitrogént virágzáskor veszik fel a növények, a foszfor legnagyobb mennyiségét szintén ekkor igényli (vízben könnyen oldódó foszfort kell adni fejtrágyázásként). A kálium-ellátásra a terméskötés és érés idején a legkényesebb.

Nátrium (N): a vegetatív növekedésben van szerepe, a tenyészidő során a többi tápelemhez való arányát az igény szerint változtatjuk. Kiültetés után kevesebb nitrogénnel indítunk, az első kötések megjelenésével a nitrogén aránya és mennyisége nő. N-hiány esetén a növény növekedése kismértékű, kicsi a szára, az alsó levelek sárgulnak, a termések keskeny vállúak, görbülnek, kicsik. Túlzott N-trágyázás esetén gyakori az éppen kötődött 1-2 cm-es termések elrúgása, túlzott mértékű a szár növekedése.

Kálium (K): Hiánya esetén az alsó leveleken érközi kisárgulás tapasztalható, a bogyók nem elég fényesek, elhúzódó a beérésük. Túltrágyázás esetén egyes elemekkel szemben ionantagonizmus léphet fel.

Foszfor (P): A generatív részek fejlődésében és a megfelelő gyökérképződésben van szerepe. Hiányában nem megfelelő a magképzés, ezért torzultak a bogyók, rossz a kötődés, az alsó levelek fonákán kékeszöld, vörösesbarna elszíneződés jelentkezik.

Kálcium (Ca): Hiánya esetén a paprika bogyón szövetelhalás révén fellépő csúcsrothadás lép fel, amit az esetek döntő többségében relatív hiány okoz, vagyis a talajban ott van a megfelelő mennyiségű Ca, de valamilyen oknál fogva (kevés víz a gyökérzónában, magas páratartalom, magas talaj EC érték, stb.) a felvétel gátolt. Ezt szokták tévesen napégésnek is nevezni. A fehér paprikák sokkal érzékenyebbek, mint a zöld hegyes típus. Túl sok Ca a talaj pH értékét a lúgos irányba tolja el, ez tápelemfelvételi zavarokat okozhat, ionantagonizmus hatására szintén ezzel találhatjuk magunkat szemben.

Magnézium (Mg): Enzimalkotó, ill. aktivátor, a zöld színtestek felépítésében vesz részt. Hiánya esetén a középső és felső levelek érközi sárgulása figyelhető meg, mely sárgulás a levelek szélén és a levélnyél körül kezdődik. Túlzott ellátás hatására ionantagonizmus léphet fel.

Kén (S): Fehérje és vitaminalkotó. Hiánya esetén a csúcsi levelek sárgulnak, a növekedés lelassul, a levelek keskenyek. Túltrágyázás hatására csökken a talaj pH értéke.

Vas (Fe): Hiányában a hajtáscsúcs kisárgul, a szövetek elhalhatnak. Általában túlöntözés, levegőtlen talaj révén jelentkező relatív hiány miatt lép fel, talajlazítással + vaskelát lombtrágyázással megszüntethető.